Apa születik

2010-ben meghoztam életem legfontosabb döntését. Ez arról szól, hogyan viselem a következményeit. A blogot a gyermekeimnek írom, majd egyszer megmutatjuk nekik.

E-mail

Ha megmondanád a magadét, vagy van egy jó tipped: apaleszek @ freemail.hu

Utolsó kommentek

  • Lady Scarlett: @kacsa.: Maximálisan egyetértek a hozzászólásoddal. (2017.01.20. 03:52) Születésnapok
  • Lady Scarlett: @Pic: Ezzel nagyon egyet tudok érteni. Az egyszerűbb sok esetben több. (2017.01.20. 03:50) Születésnapok
  • Bryan Beersworth: @Hizdahr zo Loraq: Ettől aztán ne, lesznek ennél cifrább sztorik is, mindig az a lényeg, hogy tudj... (2017.01.19. 14:50) Születésnapok
  • kacsa.: @sony: Lehet, azóta változott a világ, de nekem soha nem szerveztek a szüleim születésnapi zsúrt, ... (2017.01.19. 14:23) Születésnapok
  • neduddgi99: @Kovácsné: Tökéletesen igazad van, érdemes megnézni az "Aranyélet" első évadád, az tökéletes korra... (2017.01.19. 14:16) Születésnapok
  • Utolsó 20

Siker

2013.10.10. 00:30 Bryan Beersworth

Hétfőn 10 óra körül egy tóparti, hangulatos kávézóban ültem. A tóban halak úszkáltak, gyönyörű idő volt, Illy kávét kortyolgattam. Két találkozóm volt, azokra készültem, szakirodalmat olvastam. Az időm ki volt számolva, de nem rohantam. Elegánsan voltam felöltözve, jól éreztem magam a bőrömben és mosolyogva gondoltam arra, milyen jól telt a hétvége a lányokkal.

Anyád nem érzi jól magát a munkahelyén. Utálja, a munkáját és a főnökét is, (ilyet már láttunk, írtam is róla) a beszélgetésünk témája az volt, hogy mit tegyünk. Az ominózus kérdés így hangzott: ha valamelyik barátnője hasonló helyzetben lenne, mit tanácsolna neki? A válasz meghökkentett: mivel a férje sikeres, maradjon otthon, vagy menjen el 4-6 órában dolgozni és tartson rendet a háztartásban.

Most nem az a kérdés, hogy én ezt mennyire nem így gondolom – kurvára nem értek vele egyet – hanem az, hogy a feleségem sikeresnek nevezett, és ez elég jól esett. Aztán elkezdtem azon agyalni, hogy ez számomra mit jelent. Mármint a siker. Aztán anélkül, hogy terveztem volna, hirtelen megéltem. Ott, abban a kávézóban.

Számomra a siker a jóérzés, a pénz és a boldogság halmazának metszete. Ha bármelyik hiányzik, az nekem nem siker. A jóérzés azt jelenti, hogy szeretem, amit csinálok, magát a munkát és a körülményeit is, hasznosnak érzem, büszke vagyok rá. A pénzt nem kell magyarázni, egy munkahelyen a siker jól mérhető, bár nem egyedüli mutatószáma. A boldogság pedig a család, tehát mindennek az alapja: nem jó, ha menő csávó vagyok tele pénzzel, de közben a magánéletem sivár. A boldogság és jóérzés király, de szopás, ha közben felkopik az állad, a pénz és a boldogság sem kafa együtt, ha közben legszívesebben szembeköpnéd magad.

Ott, akkor a jóérzés nagyon megvolt. Szeretem a munkám, úgy érzem, hasznos amit csinálok és büszke vagyok arra, ahogyan csinálom. Nem egy irodában ültem, hanem szabad vagyok, mint a madár. A főnökömmel kéthetente beszélek, azt csinálok és úgy, ahogyan én akarom, minden rám van bízva. Ez felelősség, ami kell nekem. Tudok innovatív és kreatív lenni, megőrülök, ha ebben korlátoznak – de itt és most pont erre van szükség. Nem okozott gondot a kávé, a pogácsa és a pohár kóla árának kifizetése, életemben először kezdem úgy a hónapot, hogy azon agyalok, vajon mennyit tudok majd félretenni. Annyira menőnek éreztem magam, hogy az ital árát nem is kérdeztem, bár a Tápióságban talán nem kell félni attól, hogy kétezer forint legyen egy kávé. Még a Vasúttörténet parkban sem volt annyi, pedig szombaton, amikor ott voltunk a lányokkal rájöttem, hogy a lehúzásért nem kell messze mennünk, elég ide benézni. Elmosolyodtam, amikor arra gondoltam, milyen aranyosan mosolyogtál két nappal azelőtt a kisvonaton. Öltönyben voltam, udvariasan rendeltem, majd rágyújtottam egy cigire és azt éreztem, itt és most nagyon jó nekem.

jol.jpg

Talán a legjobb érzés az egészben az, hogy nem érzem lufinak magam. Úgy érzem. megvan a kellő szakmai tudásom ahhoz, hogy ott lehessek, ahol vagyok és folyamatosan képzem magam, hogy még jobb legyek. A tapasztalatomra, bár több éves van, egyelőre önmagában nagy hiba lenne építeni, ezért tanulok és bevállalok plusz feladatokat – tanítok egy egyetemen, teljesen ingyen, a kellékeket is saját pénzből veszem – amikről úgy gondolom, hogy saját magamba, vagy a saját jövőmbe fektetek be velük. Nem az érdekel, mennyi időt visz el, hanem az, hogy majd valamikor mit hozhat. Lehet, hogy semmit, de minden befektetésben benne van a bukás lehetősége. Keresem azokat az embereket, akik visszarántanak a földre, amikor elszakadok onnan és furcsa leírni, de szükségem van arra, hogy állandóan kételkedjek saját magamban, hogy a határaimat feszegessem. Minden hét elején azon aggódom, hogy fog sikerülni, sok megbeszélés elején izgulok, hogy el ne szúrjam. Képes vagyok belemenni olyan szituációkba, amikről tudom, hogy gyomorgörcsöt és stresszt fognak okozni, és ennek két oka van: imádom az önmagam felett aratott győzelem ízét és azt a tudatot, hogy legközelebb ettől már nem fogok félni.

Most elég őszinte voltam még akkor is, ha esetleg lesz olyan, aki egy beképzelt köcsögnek fog tartani. Nem tudom, hogy helyes-e ez a mentalitás, vagy sem, érdekelne, de önmagamon változtatni nem fogok, mert én helyesnek érzem mindezt, és végülis ez az én életem.

Amikor ezen gondolkodok egy egy másnapos vasárnap reggel jut az eszembe. Emlékszem, sokat ittam előző este. 11 óra körül keltem iszonyú másnaposan, és egy sportújsággal felfegyverkezve beültem a WC-re. Ott valamelyik sportoló, már nem tudom ki mondta ki a saját filozófiáját, amit azon nyomban elloptam és a magamévá tettem:

„Ha úgy érzed, mindent elértél amit lehet, akkor küzdj tovább, mert így oda juthatsz, ahová sosem remélted.”

Ez a hasonlat volt már a blogban, akkor éppen buktam valamit. Egyszer fent, máskor lent, így megy ez. Közhelyek. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://apaszuletik.blog.hu/api/trackback/id/tr845561305

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása