Amikor beteg vagy mindig azt kívánom, bárcsak én nyomnám lázasan az ágyat, nekem lennének köhögési rohamaim, vagy nekem kellene eltorzult arccal a WC fölé görnyednem. De hiábavalóak az ilyen irányú vágyaim, sajnos azt kell végignéznünk és asszisztálnunk, ahogyan Te kínlódsz.

Nem tudom, másnak milyen gyerekorvos jutott, de szerintem az orvosokat is lehet osztályozni. A háziorvosok vannak a ranglétra legalján. A selejtje csak arra jó, hogy igazolást és receptet adjon. Csak elégséges, ha képes diagnosztizálni a betegséget. Ha tanácsot tud adni a tapasztalatlan szülőknek, akkor jár a közepes. Ha netán igaza is lesz, az már jó, jelest az kaphat, aki az előzőeket teljesíti, és esetleg arra is képes, hogy a gyerek általános állapotával kapcsolatban is mondjon pár szót, és adjon tanácsot.

Nos, a mi orvosunk szerintem a kínai piacon vette a diplomáját. Állandóan vizeletvizsgálatra akar küldeni, hiába röhögi ki az összes kollégája, képes lett volna tűt döfetni a vesédbe, amiről szerintem azt sem tudja, hol keresse az emberi testben. Aki egy mondatával (kórosan alultáplált ez a gyerek) hetekre hazavágta édesanyád amúgy sem túl nagy önbizalmát. Másfél hete közölte, hogy a kruppos köhögésed lesz. C megijedt, felhívott, én lemondtam minden programom és rohantam haza, eltöltöttem két napot veled úgy, hogy egyszer sem köhögtél.

Csütörtök éjjel újra belázasodtál, 39 fok felett állt meg a hőmérő. Pénteken újra elvittelek ehhez a kreténhez igazolásért és receptekért, de titkon diagnózist és javaslatokat is vártam. Ha majd ilyen korú gyereked lesz, mint most Te vagy, rájössz, milyen egyszerű volt egy órát várni veled. A diagnózis: vírus, amiből végülis nincs sokféle a világon, csak néhány tízmillió. A receptnél megkérdezte, mit szoktunk szedni és felírta azt, majd közölte, hogy járvány van, ne aggódjak és kipaterolt a rendelőből. Most nem mondta, hogy kruppos köhögésed lehet. De megjárja még, megfigyeltem, nincs lecsavarozva az asztala, szóval szerintem simán rá tudom borítani, ami késik, nem múlik.

Anyát nagyon megijesztetted az éjjel, amikor magas lázzal ébredtél és köhögtél, mert azt hitte, kruppos köhögésed van. Szerintem nem volt az, de azért kinyitottam nektek az erkély ajtaját. Most itt fekszel a kanapén a slepped társaságában (az Ammától kapott Lili baba, elefántos szundikendő, elefántos plüss és az IKEA-ban vett plüss kutya) cumizol, és azt sem nagyon tudod, hol vagy. Bogyó és Babócát nézel, Pogány Judit hangjára az erotikus szó a legmegfelelőbb – bocsánat a kifejezésért, de bassza a fülemet. Persze nem szólok, lázas vagy, megy a hasad, a kanapé elé bekészítettük a lavórt ha hányni kell. Ma nyomott vagy, játszani, enni, inni sem akarsz, délelőtt két és fél órán keresztül feküdtél a mellkasomon, mesét néztünk a tableten és legalább tízszer meghallgattuk a Paff, a bűvös sárkányt. A dédi sütött neked sült krumplit, kaptál hozzá párizsit, ettél egy keveset, most mész aludni, de csak azután, hogy lejárt a mosógép, és anyád ki tud teregetni.  Ez egy ilyen vasárnap.

Nem stresszelem magam, bölcsődés vagy, szerintem tök életszerű, nem is az első, de nem is az utolsó ilyen hétvége, amikor beteg vagy. De azért bennem van, hogy vajon kihez fordulnánk, ha komolyabb bajod lenne, ha már nem lenne elég az, hogy felírunk antibiotikumot, oszt’ majd lesz valami, apuka.