Kezdjük a legfontosabbal: nőgyógyászt keresünk, a régi nem fogad, a most kinézett pedig közölte, hogy szeptemberig szabadságon van, keressük utána. Nekünk valahogy nincs annyi időnk, szóval, most nem egyszerű a helyzet. C hangulatingadozásai és farkaséhsége mutatja, hogy valami zajlik benne.
Ha a KFC csípős csirkeszárnya korlátlan mennyiségben állna rendelkezésre, akkor minden bizonnyal emelniük kellene a napi termelési mennyiséget, hogy kielégítsék egy kismama ilyen irányú éhségét. Vizet fogyasztunk rendesen, a kedvenc a nagy pohár, fele hűtött, másik fele nem. Bubi nincs. A kávéról nehezen tudunk lemondani, a cigiről talán könnyebben megy, legalábbis jelen állás szerint, de a kávé cefet ragaszkodik C reggeleihez. Ismerve, milyen csodafinomat főz, nem is csodálom. Hamarabb tenném le a lantot, mint a reggeli kávéját. Állandóan éhségre panaszkodik, viszont az étteremben sem a levest, sem a főételt, sem a desszertet nem tudta megenni, ma is megmaradt a vacsora egy része, ezt a részét a dolgoknak nem értem, ha én éhes vagyok, a betonoszlopot is meg tudom enni. Maradék nélkül.
Azt mondja, még mindig nem érez semmit, ez nem meglepő, én azonban látom rajta a változást, különösen a viselkedésében. A hangulatváltozást nehezen fogom viselni, ezt már most látom, az apróbb-cseprőbb dolgokon eddig is kiakadt, hol okkal, hol kevesebbel, de úgy tűnik, ez súlyosbodni fog, türelmesnek kell lennem, de meg kell találni azt a határt, ameddig hallgatok, és amikor rászólok, hogy most már elég.
Összességében tök aranyos, azt sem tudja néha hol van, a szagokat nem bírja, büdös volt a buszon és az aluljáróban is, szerinte, (jó reggelt Szívem, ott húsz éve büdös van... :D) a McDonald's környékére sem megyünk a szagok miatt, jópofa. Amikor beül mellém az autóba, azonnal elteszi az illatosítót, mert az is büdös, a parfümöm is büdös, kíváncsi vagyok, fog-e ez változni, vagy így marad.
Szeretkezni viszont nincs kedve.
Utolsó kommentek