Hű, de szupi!!!
Nálunk a 3dik érkezik majd májusban (talán emlékszel, az én 2dikam, a lányom pár nappal érkezett a te lányod után - 2011.04.14), hasonlóan izgalmas időszakunk van :)

Csak azt tudom mondani, hogy minden előre prognosztizált dolog teljesen máshogy lesz, mint ahogy gondolnátok, de ha küzdelmes is lesz (nálunk a Szupersrác után érkezett Szélvész Szöszke rendesen megborított minden rendszert), megéri! :)

C-nek sok puszi, kitartás és minden amit ilyenkor szoktak, ha egyedül érezné magát, vagy parázás jönne rá valamiért-akármiért, keressen meg nyugodtan profi anti-paramami vagyok :D

Két gyerek mellett fogjátok megtudni igazán, merre hány a méter. Mondom én itt ülve a ma éjjeli második szopikor, agyhalott állapotban, mert a héten a nagy is itthon volt, betegség miatt.

Na persze sok minden csukott szemmel is menni fog, de amint debcsillu is írta:az azért egy másik gyerek lesz, más szokásokkal, más természettel. Szóval könnyű is lesz, meg nehéz is:). Hajrá!

Kedves Bryan!

Koszonom szepen a blogodat, ezennel a legfrissebb bejegyzesedhez ertem.

En meg csak az elsot varom, es bar ovono vagyok/voltam, jo volt a szemszogedbol vegigelni egy gyerek/csalad mindennapjait, gondjait es oromeit.

Nem tudom, milyen lesz az eletetek 2 gyerekkel. Sorolhatnek okossagokat, de meg nem talalkoztam ket egyforma helyzettel, pedig eddigi palyam soran kozel 200 csaladdal talalkoztam.

Amiben biztos vagyok, az az, hogy ha meg akarjatok oldani a gondokat, meg fogjatok tudni tenni. Tovabbra is az maradsz, aki vagy, az allando valtozasokkal egyutt! :)

Kivanom, hogy legalabb annyi oromotok legyen az elkovetkezokben, mint eddig volt, es kivancsian varom, hogyan alakul tovabb sorsotok.

Tovabbi minden szepet s jot! :)
Adrimanka

@Adrimanka: Szia, azért arról majd egyszer mesélj, ha lesz kedved és időd, hogy miket mesélnek el a gyermekeink arról, mi zajlik itthon. Vélelmezem, hogy az óvónők minden tudnak arról, hogy az adott gyerek szülei milyen emberek és milyen kapcsolat van közöttük. A mi óvodánkban ezt nyilván nem fogom megkérdezni, mert úgysem mondanák el, de te, így ismeretlenként mesélhetnél. Tényleg érdekel.

Szia Bryan!

Eloszor is: az ovonoknek is van egy sajat velemenyuk az egyes szemelyekrol, a csaladrol egeszeben, az egymas kozti kapcsolataikrol. Mindez mint teljesen hagyomanyos elso (neha masodik, sokadik) benyomas erkezik.

Erre jonnek a gyermek megismerese kapcsan levont kovetkeztetesek: kirol mesel tobbet, hogyan viselkedik, ha/amikor megjelenik az apa, az anya, a nagyszulo vagy a teso.

Ezeket kovet(het)i a gyermek es kapcsolatainak szandekos es veletlen "megfigyelese". Utobbi az, amikor ful- (es) szemtanuja vagy peldaul egy oltozobeli jelenetnek, ahol konfliktus (illetve egyaltalan: kozvetlenebb kapcsolat) van a szulok illetve a szulo-gyerek kozott, vagy amikor a gyerkoc folyamatosan mesel es kerdez es mesel es mesel, es a szulo hallgatja/visszakerdez/idegesen terelget/stb.
De ide tartozik az is, hogy hogyan reagal a gyermek adott helyzetekre. Volt olyan gyerekem, aki attol ijedt meg, hogy hirtelen felnyultam a feje felett levo polcra, mert elkezdtek dolni a konyvek. Nyilvan nem hallotta es latta, hogy dolnek a konyvek - amik meg csak nem is veszelyeztettek ot, mert nem estek volna le a polcrol - megis osszerezzent es osszebb huzta magat. Attol, hogy hirtelen fole emeltem a karomat. (Nem sokkal kesobb kiderult: rendszeresn vertek otthon.)
Tehat ezekbol is eleg sok kovetkeztetes levonhato.

A szandekos "megfigyeles" azt jelenti, hogy pedagogia szemmel szo szerint kielemzed az esemenyeket. Peldaul celzott jatekiranyitassal es jatekmegfigyelessel, illetve egy (illetve altalaban tobb) csaladrajz elemzesevel - termeszetesen (elvileg) csak az vegez melyebb ertekelest igy, aki kapott kulon kepzest ebben a temaban. (Keress ra a neten, ha lesz idod, tobbek kozott azt nezzuk, kit hol helyez el a kepen a gyerkoc, mennyire van tavol o maga a csalad tobbi tagjatol, ilyesmiket.) Hasonlo modszer a farajz elemzese is kesobb, bar annal sokkal inkabb a gyermek sajat erzesei, szemelyisege kerul felszinre. Termeszetesen ezek a modszerek csak bizonyos eletkor utan jarhatoak - peldaul a kb. 3 eves korig tarto firka korszak meg nem ertekelheto ilyen szemmel. Es azt is hozza kell tenni, hogy nagyon messzemeno kovetkezteteseket ezekbol sem szabad levonni, hiszen egy aktualis vita barkit "messzebb tolhat" a rajzon. Tehat mindig figyelned kell, mi az ami melyebben erinthette a gyerkocot. (Nyilvan ha reggel 8-kor osszeveszel a kollegaddal, es negyed 9-kor megkerdeznek, hogy mi a velemenyed rola, akkor nem biztos, hogy teljesen a realitas talajan tudsz maradni a velemenyed kinyilvanitasakor. Ezert is kell tobb, idoben szerteszort rajzot megnezni.)

S persze mindehhez jonnek a gyermekek elszolasai jatek vagy felszabadult cseveges kozben (anyukam hasaban van a tesom; apukam Amerikaba/Szegedre/nagyihoz/baratnojehez megy/koltozik; apa megpuszilta a szajan anyat; ma nem ehetek ezt/azt, mert azt mondta x/y, hogy nem jo a fogaknak/hasamnak/szememnek...). A legaranyosabb, amikor hozzateszik, hogy ezt nem szabad elmondani senkinek, mert titok.

Es innentol kezdve az adott pedagogus sajat egyenisege/szemelyisege hatarozza meg, mit kezd az informaciokkal. Remelhetoleg a tobbseg csak a gyermek erdekeben hasznalja fel (ha szukseges, negyszemkozt beszel az adott szituaciorol a szulovel/szulokkel, ha pedig nem fontos a dolog, egyszeruen "nem veszi eszre", hogy domborodik anya hasa, amig o nem szol rola).

Ami pedig az apukak/anyukak megismereset, adj Isten sajat neven szolitasat illeti:
Sajnos manapsag a pedagogusok kapacitasa nem terjed ki arra, hogy a nem ritkan 25-30 fos csoportletszam mellett igazan foglalkozzanak a szulok lelkivilagaval, egyaltalan az alaposabb vagy csak feluletesebb megismeresukkel.

Bevallom oszinten, nekem is voltak olyan korszakaim, amikor csak a gyerek viselkedesebol tudtam, hogy erte jott a nagypapa/nagymama/apuka/anyuka. Es nem azert, mert meg csak akkor ismerkedtem a csoporttal. Amikor mar 1-2 hete vagy egyedul reggeltol estig a 30 fos csoporttal, mert a parod lebetegedett, a dadusod a masik 3 csoportba segit be, par napja pedig meg csak kimozdulni sem tudtok az idojaras vagy leginkabb felnotthiany miatt- tehat minden es mindenki zsong, leginkabb a fejed - akkor mar azokat az anyukakat is nehezed ismered meg, akikkel amugy minden nap talalkozol. (Es igen, kuldtem volna mar haza Zolikat Pistike anyukajaval.)

Tudom, nem mentseg az, hogy az idealis 10-15 fos csoportokkal mar evtizedek ota nem lehet szamolni. S igen, a pedagogusok (foleg az ovodaban dolgozok) tobbsege is szerelembol valasztja ezt a szakmat. Ezert kerlek, nezd el nekunk, ha a gyerekbe tesszuk minden turelmunk es figyelmunk, es csak akkor allunk le beszelgetni Veletek, ha az valoban szukseges.

Nos, jo hosszura sikeredett a valaszom, remelhetoleg nem untad meg a vegere. Termeszetesen tovabbra is szivesen valaszolok esetleges kerdeseidre, azt azonban vedd figyelembe, hogy ez is csak egyfajta velemeny es tapasztalas, lehet, hogy masok egeszen mashogy felelnenek.

Remelem sikerult egy kicsit arnyalnom a kepet! :)

Tovabbi szep napot! :)

@Adrimanka: olvasd el a legújabbat, az konkrétan az óvodáról és a bölcsődéről szól. :)