Lili, ma van az első nap, hogy ketten vagyunk itthon, mert anya elment valahová. Te alszol a kanapén, én nézem a Forma 1-et, és izgulok, hogy ez így is maradjon.
Anya elment bevásárolni, és elhozza a dédit, hadd lásson téged. Eredetileg én mentem volna, de úgy döntöttünk, hogy inkáb anya megy. Fontos, hogy kiszabaduljon, és magával is tudjon foglalkozni, annyi vécépapírt szagolgat végig a TESCO-ban, amennyit csak szeretne, a lényeg, hogy hazaérjen a következő etetésre, ami délben lesz esedékes.
Én pedig itt ülök melletted, és nézlek, mocorogsz, kicsiket nyögsz, utána negyed óráig meg sem mozdulsz. Remélem így marad, és nem lesz sírás, megkíméled apádat a reménytelen ringatástól - mert ha te rákezdesz, nem tudunk megnyugtatni. Továbbra is végigalszod az éjszakákat, tíz-tizenegykor elalszol, hajnalban eszel egy kicsit, aztán reggelig csend van.
Napközben mindig van egy-két háromórás ciklus amit végigsírsz, fürdetés után szinte biztos hogy órákig nem alszol el, de napközben is akadnak olyan órák, amikor sírsz. Arra gyanakszunk, hogy a hasad fáj, mert ilyenkor azért érezhető, hogy szaladgálnak a gázok odabent, de a nappali akcióidat elviseljük, cserében éjszaka aludni tudunk.
Egy hetes vagy, és én kipihentnek, kialudtnak érzem magam, nyolc órát aludtunk előző éjjel, most kilencet, a hajnali etetést én félálomban követtem. Egy este volt, amikor hajnali háromig sírtál, a többi ugyanúgy telt: elalszol, és reggelig nyugi van.
Megtanultam pelenkázni, legalábbis azt hiszem, van lefejt tej a hűtőben, anya azt is elmondta, mit csináljak vele, mielőtt odaadom neked. Képes vagyok erre, azt hiszem, de egyedül még sosem próbáltam, nem is bánom, ha nem kell ezzel foglalkoznom, és csak alszol. Mielőtt hazajöttél azt mondtam, nem tudok én semmit, most azt mondom, elméletben jó vagyok, már fürdettelek is, de marha parás egyedül itthon lenni veled, hihetetlen, hogy egy négy kilós gyerek milyen izgalmakat képes okozni.
Utolsó kommentek