Apa születik

2010-ben meghoztam életem legfontosabb döntését. Ez arról szól, hogyan viselem a következményeit. A blogot a gyermekeimnek írom, majd egyszer megmutatjuk nekik.

E-mail

Ha megmondanád a magadét, vagy van egy jó tipped: apaleszek @ freemail.hu

Utolsó kommentek

  • : @kacsa.: Maximálisan egyetértek a hozzászólásoddal. (2017.01.20. 03:52) Születésnapok
  • : @Pic: Ezzel nagyon egyet tudok érteni. Az egyszerűbb sok esetben több. (2017.01.20. 03:50) Születésnapok
  • Bryan Beersworth: @Hizdahr zo Loraq: Ettől aztán ne, lesznek ennél cifrább sztorik is, mindig az a lényeg, hogy tudj... (2017.01.19. 14:50) Születésnapok
  • kacsa.: @sony: Lehet, azóta változott a világ, de nekem soha nem szerveztek a szüleim születésnapi zsúrt, ... (2017.01.19. 14:23) Születésnapok
  • neduddgi99: @Kovácsné: Tökéletesen igazad van, érdemes megnézni az "Aranyélet" első évadád, az tökéletes korra... (2017.01.19. 14:16) Születésnapok
  • Utolsó 20

Éjszakák egy csecsemővel

2011.07.28. 20:19 Bryan Beersworth

Alvás. A kisgyerekes szülők leggyakoribb témája, a gyerekvállalás rettegett áldozata, idő, melynek minden órája kincs. Nekünk sok, másnak sajnos kevés jut belőle, de vajon miért? 
 
Lányom, lassan négy hónapos vagy, így apád bátorkodik összegezni, mik az eddigi tapasztalatai. Este legkésőbb fél kilenc, kilenc órakor alszol, éjszaka három, és négy óra között ébredsz fel enni, aztán reggel hét, és kilenc között jössz rá, hogy reggel van. Nyűgösebb napokon éjfél után is kajálsz egyet, de nincs sírás, nincs hiszti, alvás van. 
 
Rendszer, béke, és lemondás. És ne gondolja senki, hogy nincsenek nehéz napok. 
 
Minden este fél nyolckor fürdünk, utána sötétben, a hálószobában etet meg anya, és letesz a kiságyba. Nincs tévé, nincs utána játék, nincs semmi, alvás van a sötét szobában, a kiságyban. Ha felsírsz, megkapod a cumit, de ki onnan reggelig már nem jössz. Ha nem akarsz elaludni, anya hasra fordít, és úgy hunyod le a szemed. 
 
Persze nincs ez így minden este. Tegnap például ilyenkor (negyed kilenc van) már aludtál, ez most nincs így, de nem hozunk már ki a kiságyadból, ott maradsz, amíg el nem alszol, és általában az van, amit mi akarunk. 
 
Marha nehéz minden este időre hazaérni, és lemondani az esti programokról. Nem egyszerű úgy alakítani az életünket, hogy minden nap időre az legyen, aminek történnie kell - etetés három óránként, fürdetés, alvás időben. De kapunk vissza is valamit, mert tudunk együtt lenni, és ez marhára megéri még akkor is, ha a két éjszakai ébredés úgy kifacsarja anyádat, hogy ülve elalszik a kanapén este fél tízkor. 
 
Életed első négy hónapjában minden éjszakát végigaludtam egy kivételével, amikor a védőnő tanácsára felébresztettünk - hajnali háromig ordítottál, azóta nincs az a pénz, amiért felrángatnánk enni.
 
Rendszer: este ugyanakkor fürdetünk, ugyanaz történik mindig. Béke: nyugi van itthon a fenti hülyegyerek (szerintem most borította magára a szekrényt) gyakori őrjöngése, és anyád agymenése ellenére is. Lemondás: te vagy a legfontosabb, amit anyáddal mindketten megértettünk. 
 
Aztán lehet, hogy holnaptól minden máshogy lesz, fene tudja. Minden nap győzelem, ami nyugodtan telik, mert nincs garancia arra, hogy ez holnap is így lesz. 
 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://apaszuletik.blog.hu/api/trackback/id/tr1003108202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peto777 2011.07.29. 14:38:47

A csecsemő olyan, mintha a család barométere lenne, lemodellezi, hogy az anyja hogy érzi magát anyaként (nem azt, hogy mit mond vagy csinál), meg milyen a szülei kapcsolata egymással, és legfőképp azt, hogy az anyja tényleg odaadóan szereti-e, vagy türelmetlen, csalódott, frusztrált, és menekül tőle vissza a munkába, sőt, azt is érzi, ha tőle lesz ideges az anyja, stb.
Ezek az emlékek tisztán kijönnek felnőttkori pszichoterápiákban, a még élő szülők tudják igazolni azt, amire a "gyerek" elvileg nem emlékezhetne, de mégis felidéz apró részleteket is, amik stimmelnek.
Ha Lili "eszik, alszik, műxik, jól van" - by IrishOak, akkor ti is ok egymással, mégha néha nyomod is itt nekünk, hogy kivagy... :)))
és a feleséged is ún. "elég jó anya" - ezt Ranschburg Jenő definiálta tök jól, a neten is fent van. Ha majd nem az lenne, a gyereken látnátok meg legelőször.
Az a bizonyos tökéletes szülő nem létezik, ez némi vigasz számomra. :)
süti beállítások módosítása