Amikor a feleségem felhívott, és közölte, minek nevezett a gyerekorvos, cifra anyázásba kezdtem. Hazaérve határozott felszólítása ellenére is be akartam menni a rendelőbe, és sok csúnya dolgot mondtam. Hogy lehet egy orvos ennyire nemtörődöm?
Négy hónap alatt 8 centit nőttél, és 2000 grammal vagy több, mint amikor hazahoztunk, most 5800 gramm körül lehetsz. A gyerekorvos szerint kórosan alultáplált vagy, ami anyádat teljesen kiakasztotta, meg is ijedt szegény. 600 grammot híztál egy hónap alatt, ami az Álmoskönyv, a Kalevala, és a Milupa katalógus grafikonja szerint is megfelelő érték. A magasságod akkora, amekkora általában hét hónapos korban szokott lenni a kislányoknál. Úgy vagy te kórosan alultáplált, minthogy én dózsás. Sehogyan.
Voltunk az Istenhegyi klinikán ultrahangon, megnézték a vesédet. Az anyaméhben még 1,1 centi volt a tágulat, születésed után egy hónappal 8 mm, most már csak 3, így nem kell tennünk semmit, jó esély van rá, hogy kinövöd anélkül, hogy orvoshoz kellene vinnünk vele, netán műtenének - az semmiképpen nem lenne jó. Tök rendben van minden, de én sajnos nem tudtam ott lenni, mert vidéken voltam - anyád mondaná, hogy persze, wellnessben, ami lényegében igaz is, workshopot tartottam egy szép helyen.
A kórosan alultáplált négy hónapos lány stabilan tartja a fejét, emelgeti a lábát, és fel akar ülni. Forog hasról hátra, és fordítva. Nevet, rengeteget nevet, mindent követ a szemével, és mindent tátott szájjal bámul - úgy megnézed a parkban az embereket, ahogy azt kell anélkül, hogy tudnád, ezt nem illik. Beszélsz, vagyis hangokat adsz ki, gagyogásnak nevezném talán, de 15-20 percig csinálod folyamatosan. Bármit a kezedbe adunk, be akarod kapni, és stabilan fogod bal, és jobb kézzel is. A vállunkon már nem fekszel, kicsit eltolod magad mindig, hogy jobban láss. Nevetsz magadra a tükörben, a hangos zajok hallatán megijedsz, és sírsz. A babakocsit lassan kinövöd, már belepróbáltunk a sportrészbe is, de amíg nem ülsz rendesen, nem költözöl be oda - az még két hónap lesz, úgy sejtem. A forgás már nem nagy szám, tudod, hogy megy neked, ha akarsz, forogsz, de a hasprés a menőbb. 45 fok fölé emeled a fejed, legalább annyira a lábad, azt keresztbeteszed, és nézel bambán, hogy akkor most mi van. Aludni néha már nem a hasadon, vagy a hátadon alszol, hanem az oldaladra fordulsz.
Anyád szerint jön a fogad, legalábbis úgy érzi, dudorodik az ínyed alul, az mondja, jön a bal alsó egyesed, és már kint is van a hegye. Egyelőre nem ordítasz miatta - bár vannak rossz napjaid, különösen front idején, de a sírás abszolút a tűrhető kategórián belül van - nem is rossz, egy kórosan alultáplált gyerektől.
Utolsó kommentek