Fekszem a kanapén. Délelőtt dolgoztam, utána iskolában voltam, álltam a dugóban, és morogtam, mert október 7-én megjött az ősz - a szeptember szerencsére szép időt hozott. Anyád azt mondja, blogoljak. Hát jó, blogolok.
Megérkezett a hideg, 8-12 fok volt kint ma, fújt a szél, és esett az eső. Miközben ezt írom anyád utál, mert szerinte csak rám hasonlítasz, ezt onnan gondolja, hogy úgy nevetsz, mint én. Szerinte csak annyira hasonlítasz rá, hogy cunád van - ha neked is mondja majd ezt a csacskaságot, kérd el túle azt a gyerekkori képedet, amikor ülsz a kádban. Egy az egyben úgy nézel ki, mint az édesanyád.
Átálltunk az új életre. Holnap leszel hat hónapos, nagyon gyorsan eltelt fél év, mióta velünk vagy. Hogy visszatekintve milyen volt ez, azt majd holnap este leírom, most azért írok, mert anyád azt kérte.
Még nem ülsz, de a mózeskosarat már nem használjuk, mert felhúzod magad, és anyád attól fél, hogy kiesel belőle, ráadásul jobban érzed magad, ha kilátsz séta közben. Vettem kengurut, a kilencedik emeletre mentem fel érte. Nekem, vidéki parasztgyereknek ez őrjítő magasság, úgyhogy értékeld, miket teszek érted.
Jól eszel, céklát ettél édesburgonyával, előző nap almával. Kacagsz, sikongatsz, és baromira élvezed amikor játszunk veled. A járókát egész jól tűröd. Ma anyád egy percre fordult el, neked ez elég volt ahhoz, hogy lemássz a szőnyegről, és lenyalogasd a dohányzóasztal aljáról a rajta lévő port. Növöd ki a ruháidat, vehetünk neked újakat, drágák, így Vateráról, turkálóból, és ismerősöktől szerezzük be a cuccaidat, persze egy-két jó darabot kapsz üzletből is.
Beindult a főiskola, egész heti munka után ma is este nyolc után értem haza, és így lesz ez holnap is. Vasárnap szívem szerint csak feküdnék, és nézném a plafont, meg a Forma 1-et. Persze, az ilyen nyugodt napra esélyem sem lesz, de jó lenne.
De hogy miért vagyunk hülyék? Mert nézünk egy olyan igénytelen műsort, ami tényleg mindennek a legalja, és mi, idióták, még élvezzük is.
Utolsó kommentek