Apa születik

2010-ben meghoztam életem legfontosabb döntését. Ez arról szól, hogyan viselem a következményeit. A blogot a gyermekeimnek írom, majd egyszer megmutatjuk nekik.

E-mail

Ha megmondanád a magadét, vagy van egy jó tipped: apaleszek @ freemail.hu

Utolsó kommentek

  • : @kacsa.: Maximálisan egyetértek a hozzászólásoddal. (2017.01.20. 03:52) Születésnapok
  • : @Pic: Ezzel nagyon egyet tudok érteni. Az egyszerűbb sok esetben több. (2017.01.20. 03:50) Születésnapok
  • Bryan Beersworth: @Hizdahr zo Loraq: Ettől aztán ne, lesznek ennél cifrább sztorik is, mindig az a lényeg, hogy tudj... (2017.01.19. 14:50) Születésnapok
  • kacsa.: @sony: Lehet, azóta változott a világ, de nekem soha nem szerveztek a szüleim születésnapi zsúrt, ... (2017.01.19. 14:23) Születésnapok
  • neduddgi99: @Kovácsné: Tökéletesen igazad van, érdemes megnézni az "Aranyélet" első évadád, az tökéletes korra... (2017.01.19. 14:16) Születésnapok
  • Utolsó 20

Napi C #2

2011.06.09. 20:09 Bryan Beersworth

Apa nézte magát, és a fájós szemét a tükörben, mikor megjelent anya, és benyögött egy olyat, amin egész nap nevettem. 

 

 

Apa a héten autóval jött haza, lehúzta az ablakot, és másnap reggelre árpája lett. Viszket, könnyezek, orvosnál is voltam vele, kaptam egy krémet, hogy kenegessem. Maga a baj nem nagy, de rossz azzal szembesülni, hogy egyre több ilyen lesz. 

Régen napokig bírtam a bulizást, két óra alvással elvoltam egész nap, nem fáradtam el, nem görcsölt a bokám, nem fájt a térdem időváltozáskor, nem volt árpám, nem kopaszodtam, nem viseltem szemüveget, egyszóval tökös mezítlábas parasztgyerek voltam, aki nem égett le, és nem törte a lábát a szántóföld sem. Ehelyett lassan egy apró fuvallattól bedurran a szemem, megrántom a nyakam, és két napig alig tudok mozdulni. Szar dolog, hogy öregszik az ember még akkor is, ha a blogot olvasó harmincasok kiröhögnek, de szerintem egyszer ők is szembesültek azzal, hogy máshogy reagál a testük mindenre, függetlenül az edzettségi állapotuktól. 

Szóval nézem a szemem a tükörben, amikor bejött anyád, és azonnal ráugrott az első szembejövő pattanásra. Ő kurkászásnak hívja amikor két kézzel rabol rá a testemre mint éhes oroszlán az antilopra, amikor ismeretlen helyről vesz elő papírzsebkendőt, és már izomból nyom. Ha háromban megegyezünk, az ötödiknél rá kell szólni. Most is ez történt. 

Vakartam a szemem, kicsit sajnáltatom magam a vénülésem miatt, amikor anyád kifelé menet csak ennyit közölt: 

- Mit bámészkodsz, úgysem leszel már szebb. 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://apaszuletik.blog.hu/api/trackback/id/tr322971521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peto777 2011.06.10. 09:04:40

Nekem fáj a derekam, ha sokat ülök, és úszással tudom elmulasztani. Gyógyszerről szó se lehet, majd csak ha végveszély lesz.

IrishOak 2011.06.14. 10:48:10

Ez aranyos volt:-)
Ilyen a felnőtt kor, pedig azt hittük hogy a felnőtteknek milyen jó;-) Ebben azért az a nagy varázslat, hogy az ember látja, hogy a gyerek felnő, és vele (valami roppant csoda folytán) meg nem történik meg az "öregedés". Nézi a fb-on a gyerekkori barátait(akik általában már világgá mentek,és erősen rácsodálkozik - hű anyám, hogy megöregedett:-D (bakter; akkor én is - de a fejemben lévő dolgok meg nem ezt súgják.)
Csak fáj egy kicsit itt-meg ott. Aztán egyre több nyavalya tör ki az emberen - de nem csüggedni, lesz még "rosszabb" is:-)
süti beállítások módosítása