A világnak szüksége van a bolondokra. Ha ők nincsenek, talán ma sem ismernénk Amerikát, nem tudnánk, hogy a Föld gömb alakú és meg lennénk győződve arról, hogy ha a ló farkas nyomába ér, akkor lesántul. De az idő telik, az életünk változik, viszont van, ami állandó: a magas hegyek és az emberi hülyeség.
A férfi versenyzésre született. Azt hiszem, genetikailag belénk van kódolva, hogy bebizonyítsuk, mi vagyunk a legjobbak, a legerősebbek, a legfrankóbb gyerekek, és hogy lássák rajtunk: a mi pöcsünk a legkeményebb. Ezért versenyzünk autóval, mutogatjuk a nőnket, fitogtatjuk az erőnket. Ha valaki elmesél egy sztorit, mi tudunk ennél jobbat, nagyobbat mondani. Ezért szólítjuk egymást balfasznak, köcsögnek, hülye baromnak. És talán ezért akarunk megmászni minél több 8000 méternél magasabb hegyet is.
Én nem értek a hegymászáshoz, de azt látom, hogy nem elég, hogy felmegy az ember oda, ahol igazából semmi keresnivalója nincsen, hanem azt is, hogy ott is meg akarja mutatni, ő a legvagányabb: egyedül mászik, nem visz magával serpát, kötelet, oxigénmaszkot, új utakat jár be, hogy aztán egyszer sajnos ott maradjon egy olyan hegyen, ahol a hivatalos adatok szerint 22%-os a halandóság. Ízlelgessük a számot: ö emberből egy biztosan meghal.
Öt emberből egy biztosan meghal. Segítség nincs, a körülmények embertelenek. De oké, mondjuk azt, a férfit vonzza a kihívás, és menni akar. De miért megy akkor, ha már kilencszer megmászott ilyen magasságot? Ha fél lába van? Ha tudja, hogy egy feleség, és két gyerek várja itthon?
Erőss Zsolt sportemberi teljesítménye elismerésre méltó, nagyon sajnálom ami vele, és a társával történt, Isten nyugosztalja mindkettőjüket. De mivel ez egy apa blogja, nem egy sportújságíróé, leírom, hogy ma egész nap az járt a fejemben, vajon mi visz rá egy apát, akinek két gyereke van, hogy fél lábbal nekimenjen egy olyan hegynek, ahol öt emberből egy biztosan meghal? Vesszen oda húszból egy, százból egy. Miért teszi ki a családját annak a veszélynek, hogy ő lesz az egyik?
Bizonyítania nem volt mit, kilencszer járt 8000 méter felett. Volt egy családja, szerető felesége, két kicsi fia. Gratulálok, most van egy összetört özvegye és két árva gyermeke, akik úgy fognak felnőni, hogy az apjuk emléke és hírneve életük végéig nyomni fogja őket. Aki nem lesz ott a születésnapjukon, akinek már nem lehet bemutatni a legújabb barátnőt és aki már sosem fogja megtanítani nekik, hogyan kell küzdeni, kitartani, és ha kell, leszegett fejjel tűrni a szenvedést a kitűzött cél érdekében. Mindezt miért? Mert apa mérlegelte a kockázatot és úgy döntött, neki fontosabb a hegymászás.
Lelke rajta. De sajnos a gyermekeié is.
Utolsó kommentek