Avagy, így jártam apáddal. Vendégművész vagyok apa blogjában, ami nehéz feladat, főként, hogy amikor utoljára megjelenést biztosított számomra, az egy tragédia okán volt.
Most az ok Te vagy Lili, apa megkért, hogy foglaljam össze a veled való egy hetes tevékenységét, minden pozitívumot, és negatívumot számba véve. Mivel az írói szabadsággal én rendelkezem, ezért nem csak az itthon töltött egy hetet, hanem a születésed pillanatától eltelt időt elemezném.
Apa csodás társ, nincs más akire így tudnék támaszkodni, és számítani mint rá, amit a szülőszobán művelt pótolhatatlan, aztán a születésed után amikor hárman voltunk, és elért a felismerés, hogy családdá váltunk, nem tudnám mással elképzelni.
Minden alkalommal fülig érő szájjal tapadt az üvegre amíg bent voltunk a klinikán, és nézett téged a kis műanyag Rolls Royce-ban amiben ki-be toltalak.
Aztán egy fél napot várt ránk a folyosón amíg a hazaengedő vizsgálatok folytak, és amikor a hordozót az üvöltő csomaggal a kezébe adtam, két méteresre nőtt, és úgy vitt ki a kocsiba, mintha akkor ütötték volna lovaggá.
Azóta sajnos még csak egy hétvégét voltunk együtt, meg az estéket, mert még nem engedték el szabira, de a következő két hét csak hármunké lesz (alig várom).
Rövid bevezető után akkor rá is térnék apád apaságára. Csodásak vagytok együtt, kölcsönös szerelem, bár te ennek még nem vagy tudatában, de ha nagyobb leszel…
Én is szerelemes voltam az apukámba, de te még jobban az leszel, mert csodás apa, mindig félt attól, hogy nem lesz jó apa, de én az első perctől kezdve tudtam, hogy az. Ahogy hazaér, rögtön egymásra hangolódtok, ha sírsz megnyugszol, ha éppen csak nézelődsz akkor imádattal nézed őt.
Nem nézünk mindenféle szemetet a tv-ben, de amíg még nem voltál, közös program volt apával a Dr. Csont című sorozat megnézése, tegnap is úgy készültünk, hogy amire kezdődik, te már alszol, de helyette üvöltöttél (hozzáteszem, ritkán van ilyen, mert jó baba vagy), erre apa közölte, hogy adjalak oda neki, majd veled együtt bevonult a hálóba, nekem pedig utasításba adta, hogy nézzem a filmet, ennyi pihenés nekem is jár, ja, el is aludtam az első reklámnál, de te is, apa mellkasán.
Elgurult a gyógyszer a fönti toporzékoló kis görény kapcsán is (nem fogok virágnyelven fogalmazni, a gyerek egy kis görény, és kész), apa felment, és úgy helyre tette a faszit, hogy zengett a lépcsőház, többen kijöttek a folyosóra, hogy mi az ordibálás tárgya, de apa megvédett, téged, és engem is. Ilyen apára van szükség, nem beszari, életképtelen nyomira!
Összefoglalva ezt a bő lére eresztett tömény unalmat, amit itt leírtam, apa helyt áll úgy ahogy kell, fürdetésben, altatásban, büfizetetésben, anya kényeztetésében, csak ha valami feladatot elvállal, az még hagy némi kívánni valót maga után. Például ha kirakja a mosogatógépet, akkor a koszosat vissza is kéne tenni bele, szóval az adott feladatot hatékonyan kellene elvégezni, de erről apával majd egy hosszabb coaching alkalmával beszélek…
Puszi:
Anya
Utolsó kommentek