Baromság hat hétig a négy fal között aszalni a gyereket.
Jöttek sokan az okossággal, (védőnővel az élen) hogy ne vigyünk sehová hat hétig. Gondolkodtam, áprilisban születtél, május végéig ülhettünk volna jóanyáddal a négy fal között, két ordítás között. Francokat. Egy hetes voltál, amikor még korábban egyeztetett időpontunk volt a fodrásznál, jöttél velünk. Végigaludtad. Édesanyád betett a mózeskosárba, és mentetek sétálni, és fagyizni.
Húsvétkor rossz idő volt, hétfőn kifejezetten nyűgös voltál - hatással van rád az időjárás, mi is lököttek voltunk egyébként - de ma gyönyörű idő volt, gondoltuk, kár lenne ezt a négy fal között tölteni. Nem egyszerű dolog elindulni egy gyerekkel, ezt majd egy külön bejegyzésben kifejtem, de a déli etetés után sikerült. Kaptál egy pihenőszéket, vettünk pelenkát és popsitörlőt, (ipari mennyiségben fogy mindkettő) majd kitaláltuk, menjünk vidékre rokonokhoz, nincsenek messzire, rád kíváncsiak, úgyis alszol, a jó levegő még jobb lesz neked.
Így is lett. Úgy elaludtál lányom, hogy negyvenöt percen keresztül ketten nem tudtunk felébreszteni édesanyáddal. A ringatást, a beszédtől a füled birizgálásig mindent próbáltunk, még anya hajával is kuckoltuk az orrodat, de egy fintornál többre nem jutottunk. Sétáltam veled a kertben, hallgattunk rockot, miközben te léggitároztál, (zárójel: fél tíz van, és tisztán hallom, ahogy a kis köcsög üvölt a fejünk felett. te már alszol) de hiába: képtelenek voltunk felébreszteni, hogy egyél. Három, négy óránként tápolsz, ha napközben alszol és jön a kajaidő, felkeltünk. Éjszaka soha.
Egy órakor ettél utoljára, és szurkoltunk, hogy már ne is ébredj fel az este hét órakor esedékes fürdetésig - kibírtad hazáig, hét előtt tíz perccel magadhoz tértél, hogy irdatlan ordítással színezd összeszokott párosunk esti négykezesét.
Utolsó kommentek