Január 1-jén családilag lencsét ettünk. Ezt azért szoktuk, hogy sok pénzünk legyen az új évben. Sajnos finoman szólva sem jött be a dolog, nehezen indul az esztendő.

 

Decemberben a két hátsó lengéscsillapítót ki kellett cserélni, mert megöregedtek. Eljött az ideje az olajcserének, és pechünkre a vezérműszíj cseréjének is. Ez kicsit költségesebb munka az autón, mert ha elszakad, kétszer annyiba kerül. Hat évet, vagy 140 ezer km-t bír a kézikönyv szerint, 130 ezernél (és hét évnél) cseréltük ki december végén. Megvettem az új szűrőket is, és miután fél napot fagyoskodtam a szerelőnél szépen otthagytam nála 90 ezer forintot mindenért. Aztán elgurultam, vettem négy új téligumit, felrakattam, ez 60 ezer forintba került, vagyis a magyar átlagbért költöttem el a Focusra, amiről május óta nem döntöttem el, hogy fiú, vagy lány. 

 

A régi autómon nem volt téligumi, a 16 éves Mondeo úgy ment hóban, jégen, hogy simára voltak kopva a nyári gumijai - akkor csúsztam csak meg vele, amikor akartam. De veled ezt már nem mertem bevállalni. 

 

Érzékenyen érintett karácsony előtt a nagy kiadás, nem is volt gazdag karácsonyunk. Nagyon szerettem volna elvinni anyádat vásárolni úgy, hogy vegyünk neki néhány új cuccot, nagyon szeretné, de ez most elmaradt - ott húztuk a pénzt ahol csak tudtuk. 

 

Megettük a lencsét, erre édesanyád elment átírni a villanyórát a nevére, ott rámosolyogtak, és kiküldtek egy számlát 30 ezer forintról. Kifizettük, elmentünk az IKEA-ba, mert kellene még egy szekrény a konyhába. Körbenéztünk, beültünk az autóba, ami nem indult el. Tönkrementek a gyújtógyertyák, és szétégett az önindító. Az is megöregedett. Ez 40 ezer forintba került. Kiderült, hogy elfelejtettem befizetni egy parkolási bírságot, az 30 ezerbe került, a rezsi excelünkben ebben a hónapban 120 ezer forint van, ehhez ha a fentit hozzáadjuk, majdnem kijön a havi fizetésem, és még csak hónap közepe van. 

 

Nem jövünk ki anyagilag. Megpróbálunk mindent, de minden hónapban hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz. Nem élünk luxusban - fizetjük a számláinkat, van egy autónk, és te megkapsz mindent, ami ésszerű. Nincsenek ruhák súlyos ezrekért, turkáló van, és Vatera. Nem járunk moziba, színházba, vacsorázni. Nem kocsmázom, anyád sem, a heti egy doboz cigaretta pedig nem kellene, hogy földhözvágjon. Mégis, teszem fel a kérdést anyádnak, hová megy el a pénz? Pelenkára, babakajára, kenceficékre. A héten belázasodtál, anyád lement a gyógyszertárba, négyezer forintot hagyott ott. Ma is lement, ötezret. 450 forint egy liter gázolaj. 250 ezer forintot fizettem ki szeptember óta a tandíjamra - 14 vizsgát tettem le, nyolc ötöst és hat négyes szereztem, iszonyú kemény hónap volt. Anyád is megtesz mindent amit csak tud de úgy érzem, nekem kell ezt megoldani. 

 

És próbálom is, de most már eredményt kell hoznom, a játék ideje lejárt. Az egyik kollégám elvitt volna síelni egy napra Ausztriába, kaptam volna felszerelést, ingyen lett volna az út, mindössze a napi bérletet kellett volna kifizetnem és a hüttét, de nem mentem, nem fér bele. 

 

Szóval francokat a lencsébe, nem jött be. :)