Vannak filmek, amiben a főhősnek bántják a feleségét, amire eléggé ideges lesz, fog egy fegyvert és halomra lő mindenkit. Nem kérdez, nem néz körbe, csak elindul és aki rosszul nézett a mátkájára halál fia. Bűnös élvezet ilyen filmeket nézni, mert a valóságban nyilván nem indulsz neki fegyverrel az Alkotás utcának, pedig néha olyan jó lenne odamenni és kegyetlenül orrbaverni azokat, akik bántják azt, akit szeretsz. Ha tehetném, már indulnék is.
De sajnos Budapest nem Hollywood és én sem vagyok Charles Bronson, így az Agyatlan Kft irodaházának helyét sem tudom behinteni sóval, pedig szívesen megtenném. Az Agyatlan Kft-ről azt kell tudni, hogy olyan munkahely, mint Gino majálisa: jók a programok, csak sok köcsög van.
Az Agyatlan Kft főköcsögje - akkor még nem tudtuk, hogy az - megkereste anyát és ahogyan azt a köcsögképzőben tanítják prezentálta számára mi a mission és a vision, anyádat pedig elkábította, hogy itt olyan is van, hogy values. Anya úgy érezte, végre egy hely, ahová reggel bemegy és délután tuti eljöhet, így boldogan csomagolta be irodai papucsát az első nap reggel és csillogó szemekkel lépte át az Agyatlan Kft küszöbét.
Ez az érzés olyan volt, mint egy nagy berúgás okozta eufória: nem tart sokáig, keserű az ébredés és soha nem akar véget érni a másnap.
Agyatlanék a köcsögképzőt nem végezték el, mert nem csak a legnagyobb partnerüket bukták el, de az ügyfeleik jelentős részét is, pedig anyád folyamatosan mondta, hogy hé gyerekek, jó a cucc amit szívtok, de vagy nekem is adjatok belőle, vagy tisztuljatok már ki kicsit. De agyatlanék nem ezt hallották meg, hanem azt, hogy anyád egy gaz rebellis, aki állandóan cselendzseli a projekt szkópját. Pedig anyád aztán tényleg akart jól dolgozni és vele lehet is: csak rá kellett volna jönni, hogy őt nem pénzzel vagy karrierrel lehet most motiválni, hanem azzal, hogy akkor jöhet el korábban, vagy mehet később a Brainless Inc-hez amikor akar mert felfogja, mikor engedheti meg magának.
Ennek az lett a végeredménye, hogy ma az Agyatlan Kft és édesanyád útjai különváltak, agyatlanék kezdeményezésére. Megszűnik a munkaköre, bevett szokás, ügyvéd is ott volt, támadhatatlan. Nagyon dühös vagyok emiatt, mert anyád most már nagyon megérdemelné, hogy egy normális munkahelyet találjon, olyat, ahol rájönnek végre, hogy kell őt kezelni: mondják meg mi a dolga, hogyan és mikorra kell megcsinálni, meddig nyújtózkodhat, min agyaljon és min ne. Ekkor kezdődik a munkaidő, eddig tart, és a szabályok legyenek kissé rugalmasak, úgy családbarát módon. De több tényleg nem kell. Anyád cserébe korrekt lesz, alapos és megbízható és tuti, hogy nem fog 10-20 ezer forint miatt más munkahelyet keresni. Szerintem annak örülne a legjobban, ha kapna egy asztalt valahol egy normális közösségben, normális feladatokkal és normális fizetéssel, normális körülmények között - hamarabb kellene leselejtezni azt az asztalt, mint hogy ő fel akarjon állni előle. Ebben is különbözünk, nekem nagyon jó munkám van, én építettem fel, de másfél év után unom. Izgága vagyok, ő realista. Alkotni szeretek, ő működtet. Gyűlölöm a papírmunkát és az ismétlődő feladatokat, őt megnyugtatják. Nagyon sok pénzt akarok keresni, ő hátteret teremt. Biztos, hogy felvenném a csapatomba, ő lenne a higgadt erő és az a csapattag, aki a magamfajta kreatív, szárnyaló, de sokszor kapkodó alakokat, akár tucatjával, néha szép szóval, ha kell mással, de két lábbal a földön tartana. Egy jó csapatban az ilyen karakter az egyik legfontosabb láncszem.
De ahhoz, hogy valaki ezt belássa, el kell végezni a köcsögképzőt, Agyatlanéknak ez nem sikerült. Olyan jó lenne ilyenkor odamenni és rendet tenni. Borzasztó és néha rémisztő, elméletben mi mindenre vagyok képes, drága lányom jobb neked, ha ezt nem írom le. A legválogatottabb gonoszságokat agyalom ki, sutba dobom az elveimet és az alapvető erkölcsi értékeket, annyira elveszi a bosszúvágy az eszem ha a szeretteimet valaki bántani meri. Gond nélkül tudnám a szó szoros és átvitt értelmében, emberileg, vagy akár üzletileg is a földbe döngölni, nincs az a szemét, aljas húzás, amit ne tudnék elkövetni velük szemben. Élvezettel nézném a lakatot a kiürült iroda ajtaján és kaján vigyorral néznék Agyatlan arcába közben, majd dobnék neki egy százast, hogy menj a pékhez ebédelni, baszd meg.
De tudod, mi van? Éjjel negyed tizenkettő. Miközben én bosszút forraltam, ő nyugtatott. Dühöngök, ő békésen alszik. Amíg én haragot érzek, ő azt tervezi, holnap szétnéz a Hádában. Nem strapálja magát, továbblép. Mellesleg olyan szerencséje van, március elejétől kis szerencsével lesz állása. Kéjes örömmel konstatálom naponta, mennyire más karakter mint én és veszem észre azt, hogy tényleg a másik felem. Remélem végignézi majd, ahogyan leselejtezik az asztalát. Megérdemelné.
Utolsó kommentek